D�ni�b�l, a J�tland-f�lszigetr�l sz�rmazik a XII. sz�zadb�l. Hidegv�r� fajta. A fajta kialakul�s�ban a legnagyobb szerepet a Suffolk Punch j�tszotta, mely a sz�nt �s z�m�k testet �r�k�tette. A XIX. sz�zaban Clevelend Bay-jel �s Yorksiheri kocsil�val keresztezt�k, �gy nyerte el a mai k�llem�t. A Suffolk Punch csak a 1860-as �vekben kapta meg szerep�t, mely a legnagyobb hat�ssal volt a fajt�ra.

Gyors, k�zepes neh�z ig�sl�. Ig�sl�nak �s kocsil�nak haszn�lj�k, nagy seg�ts�g volt a mez�gazdas�gban.

M�ra a fajta egyedsz�ma kicsit lecs�kkent. A bokasz�r nem felt�tel, ugyanis van olyan, amelyiknek teljesen hi�nyzik, egy�bk�nt hossz�, durva sz�rzet bor�tja a sz�rakat. A fej neh�z de tetszet�s, a nyak k�z�phossz�, illetve r�vid �s vastag, a mar nem kifejezett, a h�tba ny�lik. A lapocka izmos, mellkasa m�ly, a h�t egy�bk�nt hossz�, a t�rzs kerek. A far er�s, j�l izmolt, a v�gtagok r�videk, pat�i kem�nyek. �z�letei burkoltak.

Marmagass�ga 155-165 cm k�r�l van, s�lya 750-900 kg. Szinte csak s�rga �s s�t�ts�rga sz�nben fordul el�, mely tulajdonk�pen a Suffolk Punch hat�sa. Ig�sl�nak hasznos�tj�k.