A farok ritkítás révén nyeri el formáját. Az oldalsó szőrszálak kitépkedése az eredményezi, hogy a farok fönt keskeny lesz, és lefelé szélesedik. Szabadban tartott lovak farkát hagyjuk meg természetes állapotban.
Nem egy ló érzékenyen reagál a farokszőrök kitépkedésére. Számos lótenyésztő a lova farkát szívesebben hagyja meg természetes állapotában, és inkább a bemutatók vagy versenyek alkalmával befonja. Ritka eset, hogy a versenylovak farkát ritkítják, mert a fiatal telivérek lobogó farka elegáns külsőt kölcsönöz. Helyesen ritkított farokkal azonban sokkal szebben néznek ki a lovak.
Ha a farok vastag és még ritkítatlan, a kiritkítást végezzük apró lépésekben, és osszuk el több napra, nehogy a ló bőrét túlságosan irritáljuk. Félénk vagy makrancos lovak mellé oldalról álljunk oda, mert kirúghatnak. A farokszőrök könnyebben téphetők ki, ha az állat ki van melegedve. A művelet eredménye egyenletes faroktő legyen, amelyből a farok szélesen hullik alá. A kiritkításhoz szükségünk van farokkefére, külön kefére a vízhez, sörényfésűre és ollóra.
A ritkítás menete:
Először átkeféljük a farkat.
A fésűvel néhány szőrszálat oldalt húzunk a farokrépánál, a többit hagyjuk visszahullani.
A szőrszálakat egy rántással tépjük ki. Ha merevek vagy vastagok, a fésűre tekerjük őket; így könnyebben kitéphetők.
Mindkét oldalon kb. a farokrépa feléig ritkítjuk ki a farkat. A farok közepén található hosszú szőröket már ne bántsuk, kivéve, ha a farok nagyon vastag.
Ezt követően a farkat nedves kefével megkeféljük és farokfáslival tekerjük körül, hogy a szőr minél egyenletesebben terüljön el.
A farok megrövidítéséhez egyik karunkat tegyük a farokrépa alá, és kissé emeljük meg a farkat. Ez után lemérhetjük a kívánt farok hosszúságot; általában a csánk alá érjen. Mérés közben emeljük fel a farokrépát, mert a farok mozgás közben másképp áll, és rövidebbnek tűnik, mint állás közben.
Ezután a farkat egyenesre vágjuk, úgy, hogy párhuzamos legyen a talajjal.