A kocsiversenyek Rmban hasonl szerepet tltttek be, mint manapsg a labdargs. Voltak klubok, profi versenyzkkel, valamint rjng szurkoltborral. Ngy szn kpviselte az egyes „klubokat”, a fehrek s vrsk mell a csszrkorban alakult meg a kk s zld „fakcio”. Caligula, az akkor uralkodott csszr a zldek hve volt, olyannyira, hogy sokszor azok tborban tartzkodott s tkezett. Ebbl kifolylag a csszr kegy rvn elnyhz jut zldeket erstette Incitatus, a pomps get is. Suetonius, egy trtnetr rt arrl, hogy a versenyek eltti napon katonk jrtak krbe az istll krnykn, s intettek aznapra mindenki szigor csendre, nehogy brmi is megzavarja a versenyz lelki felkszlst. Ugyan szerint a paripa 18 sajt szolgval rendelkezett. Az istllja fnyz volt, mrvnybl s elefntcsontbl plt, a szerszmait drgakvek kestettk. Kln szrakoztatkat biztostottak szmra, hogy ne unatkozzon (a meghvkon az „alrsa” dszelgett). Cassius Dio szerint mg a csszri lakomkra is meghvtk, ahol arany kupbl ehette a zabot. A lakomra knyszermeghvott szentoroknak knytelen-kelletlen ltetnik kellett a pomps paript. s itt jn az, ami ma is vitra ingerli a trtnszeket: a kt rmai trtnetr szerint Caligulnak szndkban llt a legmagasabb szentusi rangra, konzull nevezni a kedvenc lovt. Szerintk csak a – kor szoksainak megfelelen erszakos – korai halla akadlyozta meg eme tett elkvetsben. Miutn csak szndkrl rtak, nagyon nehz lenne bizonytkot tallni erre. Ksbb gy kerlt be a kztudatba, hogy valban konzull nevezte Incitatust, a trtnet felbukkan sok helyen a vilgirodalomban is.