Az els� l�fajt�k

T�bb mint k�tsz�z l�fajta l�tezik a vil�gon, amelyek nagyban k�l�nb�znek egym�st�l. Itt van p�ld�ul a hatalmas, 170 cm magas shire l�, az alig 70 cm marmagass�g� falabella p�ni vagy a luzit�niai �s a teliv�r. Ezek a fajok mind csup�n h�rom-n�gy f� t�pust�l sz�rmaznak.

Hossz� v�ndorl�s

A mai �rtelemben vett l�, az Equus caballus egymilli� �vvel ezel�tt fejl�d�tt ki (f�lmilli� �vvel megel�ze az embert). Eredeti haz�j�b�l, Amerik�b�l az Equus az utols� j�gkorszak v�ge fel� (kb. Kr.e. 9000 �vvel) indult el nagy v�ndor�tj�ra, �s a Bering-(f�ld)h�don �t - az �sid�kben Alaszka �s Szib�ria k�z�tt m�g sz�razf�ldi �sszek�ttet�s volt - �zsi�ba, Eur�p�ba �s Afrik�ba is eljutott. A Bering-tengerszoros, amely elv�lasztotta a kontinenseket, �s Amerik�t izol�lta, csak ezut�n j�tt l�tre. A kutat�k abb�l indulnak ki, hogy ebben az id�ben k�l�nb�z� l�t�pusok alakultak ki, amelyek alkalmazkodtak mindenkori �letter�kh�z �s az ott uralkod� l�tfelt�telekhez. H�rom vagy n�gy alapt�pust k�l�nb�ztetnek meg, t�l�k sz�rmazik az �sszes mai h�zi l�. L�teznek azonban olyan elm�letek is, amelyek csak egy vagy esetleg k�t el�db�l indulnak ki.

H�rom vagy n�gy f� t�pus?

A legt�bb tud�s azt a n�zetet k�pviseli, hogy a mai fajt�k h�rom vil�gosan elk�l�n�thet� �sform�ra vezethet�k vissza: az erdei l�ra, a Przewalski-l�ra �s a tarp�nra.
Az egyik kutat� nyom�n "Speed-csoportnak" is nevezett hippol�gusok k�z�ss�ge m�g egy negyedik alapform�ra is k�vetkeztet, amely szerint�k D�lnyugat-�zsia sivatagaiban fejl�d�tt ki. A n�gy alapt�pus �s a mi mai l�fajt�ink k�zvetlen el�dei ebb�l ered�en az �slovak keresztez�s�b�l j�ttek l�tre. A l� h�zias�t�s�t k�zvetlen�l n�gy alfaj el�zte meg: �szaki p�ni, tundrap�ni, sztyeppei l� �s a kosfej� l�.

Az �szaki p�ni

Az �szaki p�ni az �szaki mocsarakban, tundr�kon �s gleccservid�keken �lt. Kicsi volt �s er�s, zs�ros, v�zhatlan bund�val, ez�rt is b�rta j�l a csapad�kos id�j�r�st �s a zord k�r�lm�nyeket. Ett�l a t�pust�l (Equus przewalski gracilis) t�bb ma ismert p�ni sz�rmazik, de csak az exmoori p�ni maradt fenn szinte tiszta form�ban.

A tundrai p�ni

Eur�zsia �szaki r�sz�n az �szaki p�nin k�v�l m�g egy nagyobb test�, durv�bb alkat�, nehezebb fej� l� is �lt, az Equus przewalski robustus. Ez volt a hideg v�r� fajt�k �sapja. A tundrai p�nit �gy k�pzelhetj�k el, mint egy noriker, egy highland p�ni �s egy fjordl� kever�k�t, de legink�bb a Przewalski-l�hoz hasonl�that�.

A kosfej� l�

A kosfej� l� Afrika kop�r hegyvid�kein �lt, �s alkalmazkodott az ott uralkod� h�s�ghez �s sz�razs�ghoz. A nagy termet�, de kifinomult alkat�, k�nny� �s hossz� l�b� l� jellegzetess�ge mark�ns kosfeje �s magasan t�z�tt farka volt. T�le sz�rmazik a berber �s a sorraia l�. Az eredeti t�pus leger�sebben az akhal-tekiniben maradt fenn.

A sztyeppei l�

A kisebb termet�, finom csontozat�, hossz�, karcs� test� lovacska selymes bund�j�val Nyugat-�zisa sivatagi ter�leteir�l sz�rmazik. Az �steliv�rnek vagy �sarab l�nak kirobban� temperamentuma volt, hiszen a siv�r k�z�p-�zsiai k�rnyezetben vill�mgyorsan kellett reag�lnia a vesz�lyekre. Jellegzetes ismertet�jegyei m�g ma is fennmaradtak minden nemes arab l�ban.

H�rom �sforma

Mai h�zilovaink k�zvetlen el�dei az erdei lovak, a Przewalski-l� �s a tarp�n. K�z�l�k m�ig egyed�l a Przewalski-l� maradt fenn. Napjainkban visszafel� ir�nyul� teny�szt�ssel pr�b�lnak visszatal�lni a k�t m�sik �st�pushoz.

Az erdei l�

Ett�l az id�k�zben kihalt el�dt�l sz�rmaznak a mai hideg v�r� lovak. Ezt az �si t�pust kb. 150 cm marmagass�got el�r�, testes, lass� mozg�s� l�nak �rj�k le. L�bai vastagok �s nehezek voltak, sz�les pat�i a nyirkos talajhoz alkalmazkodtak. Sz�rzete s�r� �s durva volt, s�r�nye d�s. �szak-Eur�pa mocsaras ter�letein �lt.

A Przewalski-l�

Ez a sztyeppevid�keken otthonos �zsiai vadl� (m�sn�ven taki) az egyetlen �si l�t�pus, amely m�ig fennmaradt (f�k�nt az �llatkertekben l�that�). Ebb�l ered�en f�bb jellemz�ir�l pontos ismeretekkel rendelkez�nk. A legt�bb l�fajta ereiben folyik m�g egy kev�s ennek a t�voli el�dnek a v�r�b�l.

A tarp�n

A Kelet-Eur�p�b�l �s az ukr�n sztyeppekr�l sz�rmaz� vadl� �ll�t�lag eg�szen a 18. sz�zadig meg�rizte eredeti alakj�t. Az utols� vadkanca 1880-ban pusztult el. Ut�daib�l azonban �j m�nes alakult. A legt�bb p�nifajta �s k�nny� l� vagy a tarp�nt�l, vagy a Przewalski-l�t�l sz�rmazik. Azt tartj�k, hogy a k�nny� test� tartp�n a berber �s az arab l� �sapja.