A l� h�zias�t�sa

Bizony�ra nem volt egyszer� megszel�d�teni egy ilyen gyors �s megtermett, er�s �llatot, mint amilyen a l�. A h�zias�t�s id�pontj�r�l �s hely�r�l megoszlanak a v�lem�nyek, �rt�k�t, szerep�t azonban senki sem vitatja.

Hogy is t�rt�nt?

A lovakat az ember �vezredeken �t a b�r��rt �s a h�s��rt vad�szta. Vall�s�ldozatk�nt is felhaszn�lta, mint p�ld�ul ahogy �seink is �ldoztak feh�r lovakat a Hadak Ur�nak. Ezt a r�nk maradt franciaorsz�gi (Lascaux; Avignon) �s spanyolorsz�gi (La Pileta) barlangrajzok is bizony�tj�k. Ezek a barlangrajzok a vad�szatok el�tt k�sz�ltek, ugyanis a k�korszak embere �gy tervezte el a vad�szatot, hogy �l�ben az m�r k�nnyebben menjen.
Mikor az ember letelepedett �s n�v�nytermeszt�ssel kezdett foglalkozni, akkor kezdte el megszel�d�teni a k�r�l�tte l�v� �llatokat is. Ezzel el�rte azt, hogy ne legyen a vad�sszerencs�j�re utalva, hanem biztos legyen t�pl�l�ka a n�v�nyeken k�v�l, amit megehet.
�gy szel�d�tette meg k�r�lbel�l 14000 �vvel ezel�tt a kuty�t (amely seg�tett neki eleinte elejteni a vadat), 9500 �vvel ezel�tt a kecsk�t, a juhot 8500 a tehenet pedig 8000 �vvel ezel�tt. Ehhez k�pest a l� nem is olyan r�g lett t�rsa az embernek: k�r�lbel�l 5000 �ve lett h�zias�tva.
Hogy mi�rt csak ekkor? A v�laszban nem lehet�nk biztosak. A l�ra az ember m�r akkor csod�lattal tekinthetett az ereje, gyorsas�ga �s sz�ps�ge miatt. �gy teh�t a legval�sz�n�bb az, hogy el�sz�r tapasztalatot kellett - vagy tapasztalatot akart - szereznie m�s n�v�nyev�kkel kapcsolatban.
A l� h�zias�t�sa feltehet�leg a mai Ukrajna �s Kazahszt�n ter�let�n mehetett v�gbe ( teh�t az els� lovasok a keleti n�pek, �zsiaiak lehettek) - ugyanis itt tal�ltak szarvasagancsb�l k�sz�lt zabl�kat �s megk�vesedett l�fogakat, amelyeket Kr.e. 4000-b�l sz�rmaztatnak -, m�ghozz� egy meghat�rozott id�szakban. Onnan gondolhatjuk, hogy egy meghat�rozott id�szakban, mert a ma �l� minden l�nak 64 kromosz�m�ja van, kiv�ve a Przewalski-lovaknak, amelyek 66 kromosz�m�val b�szk�lkedhetnek. A kromosz�m�k elt�r�se mut�ci� k�vetkezm�nye, melynek sor�n 2 kromosz�map�r egybeolvad. Az ilyn mut�ci� rendk�v�l ritka, �s megism�tl�d�s�nek lehet�s�ge rendk�v�l csek�ly. A Przewalski-lovakn�l �gy l�tszik ez a 2 kromosz�map�r felel�s az �llat megszel�d�thetetlens�g��rt. Ez azt jelenti, hogy minden l�nak egyetlen alapfajt�l (�sfajt�l) kell sz�rmaznia - ez az alapfaj feltehet�leg a Przewalski-l�hoz hasonl� �llat lehetett. Ez�rt felt�telezhetj�k azt, hogy a lovak h�zias�t�sa minden bizonnyal egy meghat�rozozz ter�leten �s meghat�rozott id�ben zajlott le.

Mi�rt pont a l�?

A l�f�l�k csal�dj�ba t�bb faj tartozik: ide soroljuk a szamarakat, �szv�reket, f�lszamarakat, a zebr�kat �s term�szetesen a lovakat is.
Feltehetj�k a k�rd�st, hogyha a lovat �s a szamarat h�zias�tottuk, akkor a zebr�t �s a f�lszamarat mi�rt nem?
Ha jobban �tgondoljuk, a v�laszt is megkapjuk: hiszen p�ld�ul Afrik�ban el�g vad�szhat� vad van, �s sok ehet� n�v�ny. �gy h�t az ott �l� embereknek nem volt sz�ks�g�k a zebra vad�szat�ra, sem arra, hogy befogj�k �s h�zias�ts�k.
K�l�n�s m�don viszont soha senki nem tett komoly k�s�rletet arra, hogy a zebr�t megszel�d�tse. Amikor p�ld�ul a holland �s az angol telepesek letelepedtek D�l-Afrik�ban, sok lovuk pusztul�s�t okozta a l�pestis �s a l�z. Akkoriban keveredett a kvagga, egy ma m�r kiirtott zebrafajta a legel�sz� lovak k�z�. Immunis volt az afrikai betegs�gekkel szemben, �s alkalmas lett volna h�tasnak vagy a h�zilovakkal val� keresztez�sre. Erre azonban, �gy t�nik, senki sem gondolt.