Az éltető víz

Itatás

Az állandóan rendelkezésre álló tiszta víz nélkülözhetetlen a lovak egészségének és erőlétének megőrzéséhez. Ennek hiányában a ló hamar legyengül.

Víz a legelőn

A patakok remek vízforrások, ha sziklás vagy kavicsos a medrük, míg ha homokos, akkor a ló túl sok iszapot nyel, bélgörcsök léphetnek fel nála. Az állatnak könnyen hozzá kell jutnia a vízhez, anélkül, hogy például kénytelen lenne lemászni egy meredek parton. Mindig ellenőrizzük, nem szennyezett-e feljebb a patak. Arról is bizonyosodjunk meg, hogy egész évben folyik-e, mert ha nem, más ivóvízforrás után kell néznünk. Az állóvíz nem megfelelő, mert a lovaknak mindig friss vízre van szükségük. A tavak is különösen veszélyesek lehetnek, főleg ha iszapos az aljuk, ezért be kell keríteni őket. Az önitató ideális megoldás, ha távol vannak a lelógó fáktól - melyek teleszórják őket levelekkel -, és a legelő, száraz, jó lefolyású részén helyezzük el őket, ahol télen a talaj kevésbé lesz sáros. Az edény fenekén található dugó segítségével könnyű lesz az ürítés és a tisztítás. Az önitatónak úszógolyós elzárócsapja van, amely folyamatosan tölt, miközben a ló iszik. Ezt rendszeresen ellenőrizni kell, hogy rendben működik-e, főleg télen, amikor fagy. Ilyenkor a jégre is figyelnünk kell, mert a lovak az egészen vékony réteget sem tudják áttörni. A víz felszínén úszkáló műanyag labda megakadályozhatja a jég kialakulását.

A vödrökről el kell távolítanunk a fogantyúkat, rendszeresen ki kell tisztítanunk és újra kell töltenünk őket. Ne feledjük, hogy a lovak naponta 30-40 liter vizet is megihatnak, ezért mindig legyen a legelőn élő lovak számára megfelelő teli vizesvödör.

Víz az istállóban

Ha rendszeresen tisztítjuk és ellenőrizzük, egy önitató biztosíthatja az állandó tiszta vízforrást. A vödrök fogantyúit megint csak el kell távolítani, vagy úgy kell helyezni őket, hogy a ló lába ne szorulhasson bele. Mindig két teli vödör vizet adjunk egyszerre, hogy a lónak éjszakára is legyen elég ivóvize. A vödröket ne tegyük túl közel a szénához.