A csapatösztön mélyen gyökerezik a lóban. Akkor érzi igazán jól magát, ha nagy csoportokban él, mint például egy lovaglóiskolában vagy versenyistállókban.
A természetben a lovak többnyire családonként együtt maradnak. A kancák ugyan elkergetik az ivarérett fiatal méneket, de a kancacsikók akár hosszú évekig anyjukkal maradhatnak. A csapatban a két éves korukra ivaréretté vált fiatal méneket az erősebbek általában elkergetik. Viszont a lovas intézményekben általában a méneknek és a kancáknak külön karámjuk van.
A legelőn is általában békés a hangulat, mivel a kancák csak időnként fedeztethetők. A kancákban akkor alakul ki az erős védő ösztön, amikor csikójuk van. A kanca visszahívja kicsinyét, ha túl messzire kóborolt és foggal-körömmel ragaszkodik hozzá, akár saját életét kockára téve is. A kancák rendkívüli anyák.
A lovak mindig éberek, és veszély esetén (kiváló érzékszerveik miatt) hamar reagálnak a veszélyre. Ha egy ló megijed, akkor ez láncreakciót válthat ki, és végül az egész ménes elmenekül.
Egy-egy ménesben is igen eltérő lovak élnek: nyugodtak, szelídek, nyersek, agresszívek, rosszindulatúak stb. A tapasztalt tenyésztők kiválogatják a jó tulajdonságú lovakat és keresztezés útján kombinálják a fizikai és pszichikai tulajdonságokat, hogy azok később egy lóban egyesüljenek.
AJÁNLOM AZ OLDALT
