Egy kis l�t�rt�net...

 Az ember legh�s�gesebb, egyik leg�sibb �s legt�k�letesebb h�zi�llata, t�rsa ez a n�gyl�b�, nagypat�j� �llat, a l�. Akinek az �se nem is igaz�n hasonl�tott a l�ra. Az 55 milli� �ve �lt �sl� ugyanis f�l m�ter magas volt �s jobban hasonl�tott egy r�k�ra, mint a ma �l� lovakra. Az �vmilli�k sor�n t�bbsz�r is kihalt az �sl�, akinek m�dosult v�ltozatai t�madtak fel, m�g �gy 7 milli� �vvel ezel�tt �szak- Amerik�ban megjelent a h�romujj� l�, a hipparion, ami m�r hasonl�tott a mai l�ra. Elterjedt ugyan �zsi�ban �s Afrik�ban is, de m�gis kipusztult.

  A mai l� k�zvetlen �se is �szak- Amerik�b�l sz�rmazik, amit a tud�sok equus n�vvel illetnek. K�t fajt�ja fejl�d�tt tov�bb: a caballus n�vre hallgat� l�fajta a ma �l� lovak legt�bbj�nek volt az �se, m�g a przewalski a mongol sivatagok vadlovainak, a tarp�nnak. Az equus el�sz�r D�l-Amerik�t, majd �zsi�t, Eur�p�t �s Afrik�t h�d�totta meg, m�ra az eg�sz vil�gon elterjedt, m�g a H�sv�t-szigeteken is �l olyan vadl�, aminek az �se viszont szel�d volt �s a felfedez�k vitt�k oda. H�tezer �vvel ezel�tt a mai Mong�lia ter�let�n �l� emberek h�zias�tott�k a lovat: r�nszarvasok p�tl�s�ra fogt�k be a vadlovakat, h�tasl�nak �s igavon�nak haszn�lt�k. A l� dolga az ember mellett alig v�ltozott az �vezredek sor�n. Az ember munk�ra fogta �s utazott rajta. Csak az ut�bbi p�r sz�z �vben, a l�versenyek �s a lovasj�t�kok elterjed�s�vel lett �jabb feladata.   

 Az ember a f�ld k�l�nb�z� t�jain honos fajt�kat h�zias�totta, hogy az elv�gzend� feladatra a legalkalmasabbat tudja felnevelni. A k�l�nb�z� c�lra  k�l�nb�z� l�fajt�k v�ltak be. �gy p�ld�ul mez�gazdas�gi munk�ra a n�lunk murak�zinek nevezett robosztus er�g�p - szer�ek, a l�versenyeken az angol teliv�rek, a katonas�gn�l a porosz lovak. Ma m�r teny�sztenek nagyon sz�p, aranyos, kis termet� t�rpelovakat kiz�r�lag hobbi c�lra, vagy az�rt, mert j�l mutatnak a kertekben, udvarokon.