A l� K�n�ban

K�zismert, hogy a k�naiak tal�lt�k fel a selymet, a puskaport �s a t�zij�t�kot. Azt azonban m�r kevesebben tudj�k, hogy messzemen�en nagy hat�ssal voltak a l� hasznos�t�s�ra is.

A kezdetekt�l a "mennyei lovakig"

Hab�r a k�naiak az els� l�szel�d�t� n�pek k�z� tartoztak, a lovagl�s csak nagyon k�s�n h�d�tott teret K�n�ban.

�t�k�pes k�nai lovass�g

A k�naiak m�r Kr.e. 1300 k�r�l rendelkeztek olyan kerekes j�rm�vekkel, amelyek sokkal fejlettebbek voltak, mint m�s n�pek ar�nylag kezdetleges kocsijai. Hab�r a lovakat m�r nagyon kor�n befogt�k kocsijaik el�, �gy t�nt, el�nyeiket �s k�pess�geiket nem ismert�k fel �s nem is haszn�lt�k ki k�l�n�sebben. Amikor a keleti sztyepp�ken �l� n�pek rabl�hadj�ratai egyre nagyobb m�reteket �lt�ttek, a k�naiak bel�tt�k, hogy nekik is sz�ks�g�k van �t�k�pes lovas csapatokra, ha hat�konyan szeretn�nek v�dekezni. Mivel m�g a 6000 kilom�ter hossz�, mnoment�lis k�nai fal sem tudta feltartani a behatol�kat, a hadsereg a Kr.e. 3. sz�zadban azon f�radozott, hogy min�l er�sebb �s hat�konyabb lovass�got hozzon l�tre.

Tudtad, hogy a k�naiak fejlesztett�k ki az els� m�k�d�k�pes lovas kocsit? Az id�k sor�n fel�j�tott�k a l�szersz�mot �s a vontat�shoz sz�ks�ges felszerel�st is. A k�naiaknak k�sz�nhetj�k pl. a farh�mot is, egy sz�les sz�jat, amely megakad�lyozza, hogy a lend�letesen gurul� kocsi meg�ll�s�n�l belefusson a l�ba. A sz�gyh�m �s a kumeth�m is k�nai tal�lm�ny. A k�naiak i.e. 1000 t�j�n m�r 25 k�l�nb�z� kocsimodellt ismertek. N�melyik�k hadi c�lokat szolg�lt, m�sokat vad�szaton vagy k�l�nleges cerem�ni�kon alkalmaztak. A megh�kkent�bbek azonban azok az �ri�si kerekes kocsik voltak, amelyeket legal�bb tizenk�t l� h�zott!

A lovak �tja

Wu-ti (Kr.e. 140-87) uralma alatt a k�naiak tov�bb folytatt�k a l�teny�szt�st, �s a lovass�gb�l rettegett alakulatot fejlesztettek ki, amely k�pes volt legy�zni �s �ld�zni a lovas nom�dokat. A cs�sz�r k�veteket k�ld�tt az �rt�kes lovair�l h�res Baktri�ba (a nai �zbegiszt�n). N�h�ny k�ld�tt �tnak eredt tov�bbi k�t nagy l�teny�szt� vid�k fel�, Turkeszt�nba �s a ferganai hegyekbe is, hogy beszerezz�k a sz�ks�ges teny�sz�llatokat. �gy ny�lt meg a "lovak �tja", amely az eur�paiak sz�m�ra k�s�bb "selyem�tt�" alakult. A k�naiak selyemtekercsek�rt �rt�kes kanc�kat �s m�neket v�s�roltak a perzs�kt�l, amelyeket azt�n saj�t kis mongol lovaikkal p�roztattak.

Nagy m�ntelepek

Az �t�k�pes �s rettegett lovass�g k�s�bb m�r nemcsak az ellens�g t�voltart�s�ra szolg�lt, hanem sikeresen alkalmazt�k a k�nai falon t�lra vezet� megtorl�, illetve h�d�t� hadj�ratokban is. K�na a lovai seg�ts�g�vel kiterjesztette a befoly�s�t �zsia nagy r�sz�re. A k�vetkez� �vsz�zadokban �lland�an n�tt �s fejl�d�tt K�na l��llom�nya. A 7. sz�zadban csak az �ri�si birodalom �szaki r�sz�ben tal�lhat� m�ntelepek 750 ezer lovat sz�ml�ltak!

A "mennyei lovak"

A Baktri�b�l sz�rmaz� keleti lovakat "mennyei lovaknak" vagy "v�rt izzad� lovaknak" is nevezt�k. Azt felt�telezt�k ugyanis, hogy olyan kem�nyen dolgoznak, hogy v�r gy�ngy�zik a v�knyukon. M�ig is hom�ny fedi, mit is gondoljunk ezekr�l az elbesz�l�sekr�l. Egyesek �gy v�lik, val�ban v�rr�l volt sz�, amely a sz�rzeten �sszekeveredett az izzads�ggal, �s olyan parazit�kt�l sz�rmazott, amelyek meleg id�ben v�rz�kenys�get okoztak. M�sok azt gondolj�k, hogy egyszer�en csak alm�sderes lovakr�l volt sz�, amelyek sz�re v�r�sesbarna foltokkal van telesz�rva.

A l� a modern K�n�ban

A k�nai turizmus jelk�pe - egy l� - bizony�tja, m�g ma is milyen nagy jelent�s�get tulajdon�tanak a keleti orsz�gban ennek a csod�latos �llatnak.

Milli�nyi l�

A legt�bb l� a vil�gon m�g ma is K�n�ban van. A d�l-keleti vid�k kiv�tel�vel az eg�sz orsz�gban el�fordulnak lovak. Mivel K�na �ri�si ter�leten fekszik, hat�rain bel�l t�bb rendk�v�l k�l�nb�z� jelleg� t�jegys�g tal�lhat�. A k�l�nb�z� t�jjelleghez �s k�rnyezethez term�szetesen a lovak is alkalmazkodtak. �t fajt�t k�l�nb�ztet�nk meg, �sszesen 14 alfajjal. A hazai fajt�kat k�lf�ldi lovakkal keresztezve azonban m�g tov�bbi hat fajta j�tt l�tre.

A l� mint haszon�llat

A 20. sz�zad k�zep�n a mez�gazdas�gban m�g mindig t�bb lovat alkalmaztak, mint traktort. �s tett�k mindezt egy olyan orsz�gban, ahol az emberek 80 sz�zal�ka mez�gazdas�gb�l �l! A lovas fogatok a nagyv�rosokban csak �jszaka k�zlekedhettek. Patk�csattog�suk visszhangzott a s�t�t utc�kban. Vid�ken apr�, sz�v�s �s engedelmes lovak h�zt�k az �ri�si kocsikat, amelyek sz�n�ltig voltak rakva term�nyekkel, �lelmiszerekkel �s m�s �ruf�les�gekkel. A halad�s azonban lassan, de biztosan a hatalmas K�n�ban is kiszor�totta a k�pb�l a n�gyl�b�akat. Vannak az�rt m�g ma is olyan t�voli �s ar�nylag elszigetelt ter�letek, ahol a parasztoknak nincsenek g�peik, �s �let�k ritmus�t m�g mindig a lovak szab�lyozz�k.