A knnytett ls A knnytett lsben a lovas felsteste valamennyivel a fggleges el kerl. A derk finoman meghzva, a vllak sztnyitva. Felstestnkkel csak annyira dljnk elre, hogy slypontunk egybeessen a mozg l slypontjval. Ha - mint az gyakran lthat - tlsgosan elredlnk, lsnk a l elejre kerl. gy indokolatlanul terheljk a l ells testrszt, arrl nem beszlve, hogy segtsgeink elvesztik hatsukat. Boknkat tartsuk lazn a kengyelben. lepnk kiss kiemelkedik a nyeregbl, gy tehermentestve a l htt. Ez azonban csak nhny centimtert jelenthet - gy a lovas mindig elfoglalhatja az "alaplst" s hatrozottan korriglhat vszhelyzet esetn. Knnytett pozciban a lovas nem a nyeregben, hanem a nyergen l! A trdek szorosan a nyergen; a lbszrakkal egytt rugztatjk a mozgst. Az als lbszrak kvnatos helye a heveder vonala, a lovas vdlijval mindig kapcsolatban marad a l testvel. A kengyeleket lltsuk hrom lyukkal rvidebbre az idomtsnl hasznlt hossznl. Tl hossz kengyel esetn a lovas nem tud knnyteni, ha pedig a kengyelhossz tl rvid, az a segtsgads rovsra mehet, az akadly felett pedig veszlyezteti a biztonsgos lst. Fontos, hogy pozcinkat soha ne a szrak segtsgvel tartsuk fnn! Fiatal vagy tapasztalatlan lovasoknl j szolglatot tehet egy a l nyakra csatolt kengyelszj. Inkbb ebbe kapaszkodjunk, mint a szrakba.
Segtsgads knnytett lsben
Ha lovunk jl idomtott, akkor minden tovbbi nlkl reagl a knnytett lsben adott jelzsekre - lovasnyelven segtsgekre. Trekedjnk arra, hogy a lehet legknnyebb kapcsolatban maradjunk a l szjval. Ha ltrejn a knynyed s folyamatos tmaszkods, a l knnyedn s szvesen vgtzik majd alattunk, htuls lbval szorgalmasan s llandan slypontja al ugorva. A knnytett s az idomtlsben adott segtsgek kztt nincs klnbsg. Iramfokozskor a trdek s als lbszrak jobban zrnak, a felstest pedig a tempnak megfelelen hajszlnyival elrbb vagy htrbb kerl. J, ha lovunk reagl a hangsegtsgekre. Ezt a lovak megtanuljk - mi pedig gyakran hasznt vehetjk edzsen vagy versenyen. Fordulatokban lovunk maradjon temes s lendletes. A lovas a fordulat irnyba nz s ugyancsak ebbe az irnyba helyezi slyt. A bels csizma aktivlja, a kls pedig kontrolllja a l htuls lbait.