Mit�l teliv�r a teliv�r? 

K�t olyan l�fajta van a vil�gon, amelyet „teliv�r”-nek neveznek: az arab �s az angol teliv�r.

A sz� jelent�se a tiszta v�rben teny�sztett fajt�t jelenti, vagyis azt, hogy a teliv�r eset�ben az egyszer lez�rt t�rzsk�nyvbe csak olyan l� ker�lhet felv�telbe, amelynek az �sei az eredeti m�nesk�nyvben szerepl� alap�llom�ny valamelyik tagj�ra vezethet�k vissza.

A teliv�rt sosem nemes�tik m�s fajt�val, � maga t�lti be a nemes�t� szerep�t.

Angli�ban egy James Weatherby nev� szakember 1793-ban k�nyvet jelentetett meg mindazon lovak sz�rmaz�s�r�l, melyek az angol versenyp�ly�kon jelent�s eredm�nyeket �rtek el. A General Stud Book els� k�tet�ben 237 kanca �s 169 m�n szerepelt.

A t�rzsk�nyvet ekkor lez�rt�k, �gy minden angol teliv�r e kanc�k �s m�nek valamelyik�nek lesz�rmazottja, �s a General Stud Bookot, azaz a m�nesk�nyvet m�ig is minden �vben a Weatherby csal�d adja ki.

A vil�g m�sik „teliv�rje” az arab teliv�r. Az arab l� t�rt�nete k�zel �tezer �ves m�ltra tekint vissza, a nemes�t�s fellend�l�se pedig egyid�s a muzulm�n vall�s kialakul�s�val. Mohamed pr�f�ta a h�vek k�teless�g�v� tette nemcsak a lovak szeretet�t, hanem nemes�t�s�t is. A h�vek k�z�tt is a Nedzsid-fenns�kon �l� beduin t�rzsek, a wahabit�k fejlesztett�k legmagasabb szintre az arab l� teny�szt�s�t. �ppen ez�rt sok�ig csak az innen sz�rmaz� lovakat tekintett�k „igazi” arabnak.

A legut�bbi sz�zadokban azut�n sz�mos l� ker�lt hadizs�km�nyk�nt a vil�g k�l�nb�z� t�jaira, a wahabit�k leg�rt�kesebb lovaib�l pedig Egyiptomban megalakult az El Zahraa m�nes.

Az 1967-ben megalap�tott WAHO (World Arabian Horse Organization), az arab lovat teny�szt�k vil�gsz�vets�ge pedig csak azt a lovat tekinti arab teliv�rnek, amelynek minden �se Ar�bi�b�l sz�rmazik, �s a WAHO �ltal elismert valamely t�rzsk�nyvben regisztr�lt.