A lovak hangjelekkel, de testtartsukkal s mozdulatokkal is kommuniklnak egymssal. Ezt testbeszdnek hvjk. Az idk sorn bonyolult jelzsrendszert fejlesztettek ki, s gondosan figyelik egyms jeladsait.
Hangjelek
A nyerts a kapcsolattarts, a hvs s a felismers hangjele, amely szinte egyedenknt klnbz. Csoportjuk tagjait nyertskrl ismerik fel. A nyihogs (rhgs) a nyerts rmteli vltozata.
A farok s a fl mozgsa
A farok s a fl mozdulatai egyrtelm jelzsek. Minl magasabbra emeli a farkt a l, annl izgatottabb. A farok csapkodsa unalmat, bosszsgot s ingerltsget jelez. A lg fl az rdeklds hinyra, az elreszegezett fl az rdekldsre vall. A htracsapott fl (sunyts) a harag, a tmads jele, de a fjdalmat vagy flelmet is jelezheti.
A szj
A szj mozgatsa is kommunikcis lehetsg a lovak szmra. A htrahzott ajak, kiltsz fogakkal s nnyel a behdols jele. Az sszeszortott szj feszltsgre (flelemre vagy haragra) utalhat. Minl nyugodtabb a l, ltalban annl lazbb a szja.
Az orr
Az orr is gyakori eszkze a kommunikcinak. A kitgult orrlyukak izgatottsgot, pl. flelmet vagy meglepdst jeleznek. Az sszeszortott orr a bosszsg vagy undor jele.
Fejmozdulatok
A fejnek hirtelen elre s felfel trtn felvgsa a lovak leggyakoribb fenyeget mozdulata. A lass, kedves bkdss a bartsg jelzse. A fel-le irnyul blogats bosszsgot, vagy csaldottsgot jelez. Az orr rzsa gyakori mozdulat a nszra hv mneknl.
Nyakmozdulatok
A l nyaknak lendtsvel tvoltja el a fejt fenyeget veszlytl. A fejjel val kgyz mozgs az agresszi s a dominancia jele. Ekkor a l alaposan elrenyjtja fejt, s ide-oda ingatja.
Testmozdulatok
Kiszorts az, amikor a l szembefordul egy msikkal, az a figyelmeztets jele. A vllhoz tmaszkods szoros kapcsolatot s figyelmeztetst jelent.
A lbak
A hts lb felemelse ers fenyegets, hogy rgs kvetkezik. Az ells lb felemelse azt jelzi, hogy ne kzelts! Az ells lbakkal val kapls a trelmetlensg s az idegessg jele.
Tmads s vdekezs
Az agresszv mozdulat szembefordulskor kvetkezik be. A vdekezs htrafel irnyul.