A l szrnek szne attl fgg, hogy bre mennyi pigmentet, vagyis termszetes festkanyagot tartalmaz. Szinte minden lnak s pninak stt a bre, kivve a fehr jegyek helyn, pldul a fejen vagy a lbvgeken, ahol a br rzsaszn, egsz testkn. ltalban amit fehr lnak mondunk, az valjban szrke. Ezeknek is stt a bre, ami azonban csak az orrtjkon ltszik.
A korral a lovak szne is vltozni szokott. A szrke lovak stt sznnek szletnek, majd egyre tbb fehr szrszluk n, s idvel egszen fehrnek tnnek. Egyes szrkk szrben ids korukra stt, ltalban barna pettyek jelennek meg. Az ilyen lovat szepls szrknek nevezzk. A fekete a pej s a srga szn lovaknl is elfordul, hogy a szrzetkben, srnykben s farkukban sz szlak jelennek meg.