Sokan azt tartják helyesnek, ha a ló döngölt földön áll. Ennek előnye, hogy puha, és kevésbé terheli az ízületet. Bár a legjobb körülmények között a ló általában csak az éjszakát tölti az istállóban, amely idő alatt főleg eszik és alszik, főleg télen előfordulhat, hogy a lovunk kénytelen több időt tölteni az istállójában. A földpadló tisztántartása nehéz, mert ha nem olyan a talaj szerkezete, hogy a vizelet el tudjon szivárogni, akkor az istállóban állandóan ammónia lesz a levegőben. Ez ingerlő hatással van a hörgőkre és nagy mennyiségben tüdőödémát okozhat, nemcsak a lónak, hanem az embernek is!!!
A legelterjedtebb aljzat a beton, mert ez könnyen tisztítható, fertőtleníthető, és almolással puhábbá tehető.
Általános alom a szalma. Az, hogy a ló feleszi-e maga alól vagy sem egyetlen éjszaka alatt, más jellegű, takarmányozási problémára utal.
Fűrészpor vagy forgács? Legfőbb érv ellene, hogy poros. Szerencsére a ló orrában lévő apró szőrszálak valamelyest mérsékelik a szilikózist, ugyanis amikor legel, akkor igencsak sok porszemet szippant fel a földről. Maradjunk tehát egy közbenső megoldásnál. Mivel a forgács és a fűrészpor nagyon jó nedvszívó, alkalmas arra, hogy a vizeletet magában tartsa, így a ráhelyezett szalma sokáig száraz marad. A másik jó tulajdonsága, hogy rossz hővezető, és ez által alulról valamennyire szigetel is.