Az es�s k�t fajt�ja

Az es�snek k�t fajt�j�t k�l�nb�zethetj�k meg. Az egyik, amikor a lovas nem figyel kell�k�ppen a lov�ra, elkalandozik, t�ls�gosan sok�ig gy�ny�rk�dik a t�jban. Ez id� alatt nem veszi �szre, merre figyel a lova, mit hallott meg. A l� pedig b�rmikor megijedhet, (ak�r egy elt�r� �gt�l, egy felrep�l� mad�rt�l, hangos �s hirtelen zajt�l vagy b�rmi m�st�l) s ak�r el is v�gt�zhat a „vesz�ly” el�l. A l� nem tehet r�la, hogy ilyenkor el akar futni a vesz�ly el�l. Hiszen � menek�l� �llat, s �szt�nei s�gj�k neki: gyer�nk, fuss miel�tt nagyobb baj t�rt�nik! A l� hirtelen t�rt�n� elugr�s�t�l vagy elfut�s�t�l az oda nem figyel� (nemcsak kezd�) lovas k�nnyen leeshet. Egyens�ly�t elvesz�ti, k�ptelen nyeregben maradni. Az efajta lees�s miatt a lovas okolhat�, hiszen � nem figyelt oda el�gg�.
A lees�s m�sik fajt�ja az, amikor a l� nem viselkedik helyesen. Ha p�ld�ul ugrat�sn�l visszah�k�l, azt �zenve lovas�nak: ezt m�r nem! Nem akarok t�bbet ugratni. Nem ugrom �t �s k�sz! Ilyenkor a lovas nagyon k�nnyen el�rebukhat, mivel nincs felk�sz�lve a l� visszah�k�l�s�re. De olyan is el�fordulhat, hogy a l� nagyon virgonckodik, bakkol, �s sehogy sem akarja v�grehajtani a lovas utas�t�sait. Ilyenkor a lovas nincs ezekre felk�sz�lve, vagy nem tudja el�gg� visszafogni lov�t, ebb�l k�vetkezik a lees�s. Ennek az es�sfajt�nak vagy a lovas az oka, mert t�lhajszolta lov�t, aki m�r vissza akar menni az ist�ll�ba, �s j�t pihenni, vagy �ppen ellenkez�leg: a lovat lovagl�s el�tt, vagy el�z� nap nem mozgatt�k le el�gg�, emiatt nagyon �l�nk, �s ki szeretn� futni mag�t. Ilyenkor semmik�ppen nem szabad lovast �ltetni a h�t�ra, mert az – nagy val�sz�n�s�ggel – le fog esni. Az ilyen balesetek elker�l�se c�lj�b�l a lovat nem szabad t�lhajszolni. Hagyni kell pihenni t�bb �ra lovagl�s ut�n. Az sem �rt, ha k�t lovagl��ra el�tt beiktatnak egy f�l�r�s sz�netet, ahol a l� kicsit pihenhet a boksz�ban. Ha pedig egy l� nem volt lemozgatva lovagl�s el�tt, azt felt�tlen�l le kell mozgatni. Az a legjobb, ha ezt fut�sz�ron v�gezz�k, mert ekkor senki sem �l a l� h�t�n, �gy – bizonyos szintig – kedv�re v�gtathat. Ha a l� m�r kiss� elf�radt, �s hajland� a fut�sz�raz� lovas sz�beli utas�t�sainak engedelmeskedni, el lehet vele kezdeni a lovagl�st, de akkor is csak tapasztalt lovasokkal. �gy m�g �k is lemozgatj�k a lovat, akinek m�r sem kedve, sem ereje nem lesz virgonckodni, �s bakkolni. Lovagl�s ut�n, a legel�n persze m�r egyb�l visszaj�n ehhez a kedve.