A nyeregtrs a legtbb esetben elkerlhet kell odafigyelssel, mert a kialakulsban a tulajdonos vagy a lovas nagyban hibs. A nyeregtrst knnyen felismerhetjk, ha lovagls utn vgig simtjuk a nyeregtjkot. Azokon a helyeken, ahol a megizzadt br gyorsabban szrad meg, mint a tbbi terleten, ott nagy a feltrs kialakulsnak veszlye. Ezeken a helyeken mr horzsolst is lthatunk. Ha kezdd trs nincs kezelve, akkor az lland nyomsnak, drzslsnek kitett terleten szrhinyos felletek keletkeznek. Idvel ezek megduzzadnak s nylt sebek is megjelennek.
A kezdd nyeregtrs elkerlsre gyakran tesznek egy vastag, prnzott nyeregalttet a nyereg al. Egy msik j megolds, ha egy vastag filctakarbl a seb fltt egy lyukat kivgunk. Ezek persze a nyeregtrs okt nem szntetik meg, viszont tmeneti megoldst nyjtanak. Az llatorvos ltalban ht s fjdalomcsillaptst r el. A feltrst hagyni kell teljesen meggygyulni, ellenkez esetben a heveny feltrs rgtn visszatr. A megelzsnl nagyon fontos, hogy a nyereg pontosan illeszkedjen a lra. Lovagls eltt s utn mindig ellenrizni kell a nyereg helyzett.
Nyeregvsrlsnl mindig nzzk meg, hogy milyen lra is kell. Nem mindegy a nyereg clja s stlusa sem. A hosszabb trkhoz olyan nyereg kell, amelyik a lehet legnagyobb felleten fekszik przatval a lra. A nyereg a rendszeres ignybevteltl eldeformldik.
A rosszul polt nyeregtjk is okozhat feltrst.
Fontos, hogy nyergelskor a szrszlak ne borzoldjanak, ezrt a nyerget mindig a nyak irnybl htrafel haladva igaztsuk a helyre. Ha brmilyen apr jel is utal a nyeregtrsre, akkor inkbb halasszuk el az aznapi lovaglst vagy szrn, lovagoljunk.
Fontos mg az is, hogy a lovak a munka els percei utn „felengednek”, ilyenkor nem rt ha mg hzunk a hevederen, gy a nyereg a lovagls alatt nem mozdul el.
AJÁNLOM AZ OLDALT
