Nyeregt�r�s

A nyeregt�r�s a legt�bb esetben elker�lhet� kell� odafigyel�ssel, mert a kialakul�s�ban a tulajdonos vagy a lovas nagyban hib�s. A nyeregt�r�st k�nnyen felismerhetj�k, ha lovagl�s ut�n v�gig sim�tjuk a nyeregt�j�kot. Azokon a helyeken, ahol a megizzadt b�r gyorsabban sz�rad meg, mint a t�bbi ter�leten, ott nagy a felt�r�s kialakul�s�nak vesz�lye. Ezeken a helyeken m�r horzsol�st is l�thatunk. Ha kezd�d� t�r�s nincs kezelve, akkor az �lland� nyom�snak, d�rzs�l�snek kitett ter�leten sz�rhi�nyos fel�letek keletkeznek. Id�vel ezek megduzzadnak �s ny�lt sebek is megjelennek.

A kezd�d� nyeregt�r�s elker�l�s�re gyakran tesznek egy vastag, p�rn�zott nyeregal�t�tet a nyereg al�. Egy m�sik j� megold�s, ha egy vastag filctakar�b�l a seb f�l�tt egy lyukat kiv�gunk. Ezek persze a nyeregt�r�s ok�t nem sz�ntetik meg, viszont �tmeneti megold�st ny�jtanak. Az �llatorvos �ltal�ban h�t� �s f�jdalomcsillap�t�st �r el�. A felt�r�st hagyni kell teljesen meggy�gyulni, ellenkez� esetben a heveny felt�r�s r�gt�n visszat�r. A megel�z�sn�l nagyon fontos, hogy a nyereg pontosan illeszkedjen a l�ra. Lovagl�s el�tt �s ut�n mindig ellen�rizni kell a nyereg helyzet�t.

Nyeregv�s�rl�sn�l mindig n�zz�k meg, hogy milyen l�ra is kell. Nem mindegy a nyereg c�lja �s st�lusa sem. A hosszabb t�r�khoz olyan nyereg kell, amelyik a lehet� legnagyobb fel�leten fekszik p�r�zat�val a l�ra. A nyereg a rendszeres ig�nybev�telt�l eldeform�l�dik.

A rosszul �polt nyeregt�j�k is okozhat felt�r�st.

Fontos, hogy nyergel�skor a sz�rsz�lak ne borzol�djanak, ez�rt a nyerget mindig a nyak ir�ny�b�l h�trafel� haladva igaz�tsuk a hely�re. Ha b�rmilyen apr� jel is utal a nyeregt�r�sre, akkor ink�bb halasszuk el az aznapi lovagl�st vagy sz�r�n, lovagoljunk.

Fontos m�g az is, hogy a lovak a munka els� percei ut�n „felengednek”, ilyenkor nem �rt ha m�g h�zunk a hevederen, �gy a nyereg a lovagl�s alatt nem mozdul el.