Kar�r�g�s

A kar�r�g�s a lovak viselked�si zavarainak egyike. A nem k�v�natos szok�s akkor alakul ki, ha a lovat kivessz�k term�szetes k�rnyezet�b�l. Tulajdonk�ppen ember �ltal okozott probl�ma, amelyet a term�szetest�l elt�r� tart�s �s takarm�nyoz�s eredm�nyez. A term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt �l� lovak ugyanis csoportosan �lnek �s legelnek. Ha ezeket a felt�teleket megvonjuk, akkor kialakulhatnak a viselked�si zavarok.

Ezek k�t f�l�k lehetnek: or�lis �s mozg�ssal kapcsolatos zavarok. Az ut�bbi kateg�ri�ba tartoznak a sztereotip, vagyis ism�tl�d� mozg�sok, mint a boxban val� j�rk�l�s, a szit�l�s, az els� v�gtag emelget�se, a fal rugdos�sa �s a fejr�z�s. Or�lis zavar a kar�r�g�s, a far�g�s, a koprof�gia (b�ls�rev�s) �s a harap�s. Sajnos a legs�lyosabb zavar az, amikor a l� saj�t mag�ban is k�rt tesz.

A lovak term�szetes k�r�lm�nyek k�z�tt m�nesben �lnek �s naponta kb. 16 �r�t t�ltenek ev�ssel. A l� gyomra viszonylag kism�ret�, mely folyamatos, de kis mennyis�gben felvett �lelemre van „kital�lva”. A legel�n egyfolyt�ban legelnek, �s k�zben mozognak. Az ist�ll�ban tartott l� k�t dolgot nem tud tenni: eg�sz nap legelni �s mozogni. Kap takarm�nyt naponta �tsz�r is, de azt egyb�l be is falja, a fennmarad� id�ben pedig UNATKOZIK. Pont ez az, amit el kell ker�ln�nk. Kar�r�g�sr�l akkor besz�l�nk, amikor a l� metsz�fogaival megragad valamit, nyak�t meghajl�tva leveg�t nyel.

Ennek a rossz szok�snak a megsz�ntet�s�re t�bb m�dszer is l�tezik. Az egyik lehet a toroksz�j visel�se, mely megakad�lyozza, �s f�jdalmass� teszi a nyak hajl�t�s�t. A m�sik a seb�szi beavatkoz�s.

Mindenekel�tt azonban a l� unalm�t kell megsz�ntetni, mivel b�rmif�le beavatkoz�s haszontalan, ha ezen nem v�ltoztatunk. Sajnos min�l tov�bb �ll fent ez a probl�ma, ann�l nehezebb orvosolni. A legegyszer�bb megold�s teh�t a megel�z�s.