Szablytalan mozgsformk:
- Kaszl mozgs, amikor a patk kifel domborod vben mennek elre,
- Hadonsz mozgs, amikor a patk befel domborod vben mennek elre,
- Laptol a l, amikor a patit a felemels pillanatban bokbl kifel fordtja, s a pata talpi rsze htulra s oldalra szembetnik.
- Keresztez a jrs, amikor a ngy patanyom csaknem egy egyenesbe esik.
- Csbrbehg a l mozgsa, amikor az egyik, kakaslps pedig, amikor mindkt hts lbt, csnkizlett, hirtelen behajltva magasra rntja.
- Csavar jrskor a pata felemelse eltti pillanatban a csnkjt s a patjt befel, vagy kifel megcsavarja.
- Bevg a l, ha a htuls patjval az ells lb talpt, sarokvnkost, csdjt, bokjt, vagy esetleg lbszrnak htuls lt megti ( ha patkolt a l, s minden lpskor a patkt ri a bevgs, kellemetlen, kovcsol hangot hallunk). A rvid pontyht l is bevg. Akkor is bevghat egy l, ha a munkban hamarabb frad elejt a munka ksbbi folyamn a htuls patval elri.
- Bokzik a l, ha mozgs kzben az ellenoldali lb patjval bokjt, csdjt, prtaszlt, vagy patjt ti meg (s ki is sebesti).
Nem kedvelt a nagyon alacsony jrst, mert nagy a botls veszlye, a nagyon magas jrs meg nem elg halad, m mutats. A tipeg jrs rvid lpt, a vontatott s kttt mozgs nem elg trlel. Szinte mindegyik lfajta szelektlsban nagy slyt helyeznek a lendletes, rugalmas mozgsra. S mivel azt tapasztaltk, hogy a lendletes lps ugyanilyen j irnyban befolysolja az getst s a vgtamozgst is, gy a lps megtlse fokozott szigorral trtnik. A tenyszegyedeket lpsben knnyebb elbrlni, mint gyorsabb mozgsnemben, ezrt a kiads lpsben felvezetett egyedeknl nzzk meg, hogy:
- Mekkora a lps hossza
- A htuls patk nyoma elri-e az elsket vagy tl is haladja azokat
- Szabad s lendletes-e a lbak elrevitele
- A trzs hossztengelynek megfelelen kt prhuzamos egyenes mentn viszi-e elre a lbait.