Az esés

Az eséstől a kezdők félnek a legjobban. Az esés a legtöbbször olyan gyorsan történik, hogy azt az ember észre sem veszi, így nincs idő megijedni sem. Valószínűbb viszont, hogy az esés után fáj a hátunk, lábunk vagy valamely testrészünk. Ezt csak azután érezhetjük a legjobban, miután felálltunk, és megbizonyosodtunk róla, hogy ez nem álom volt, megtörtént az esés és pont velünk.
A kezdők vannak a legnagyobb veszélyben az esés szempontjából. Még a lovagláshoz elengedhetetlen izmaik nem erősödtek meg igazán, és az egyensúlyérzékük sem túl jó még (folyton azt hiszik, lecsúsznak a ló oldalán, ha az kanyarodik). Az sem ritka dolog, hogy a kezdő lovas nem érzi magát teljes biztonságban lova hátán (ez elengedhetetlen a lovagláshoz!), és minden pillanatban arra gondol, hogy leesik. Emiatt görcsössé válik, és előbb vagy utóbb félni kezd a lovától, pedig ő aztán tényleg nem tehet erről az egészről.

Minél jobban hiszi azt egy lovas, hogy ő már nagyon jól tud lovagolni, a legtöbbször akkor is esik le.