H�ny l�fajta van a vil�gon?

A vil�gon ma m�r t�bb sz�z l�fajt�t tartanak nyilv�n, ezeket azonban sokszor nem lehet k�llem�k alapj�n egy�rtelm�en elk�l�n�teni egym�st�l. A lovak teny�szt�s�ben mindig a haszn�lhat�s�g volt az els�dleges szempont, �gy a k�llemi tulajdons�gok elb�r�l�s�t, meg�t�l�s�t t�bbnyire csak a haszn�lat hat�rozta meg.

Vannak olyan fajt�k – mint p�ld�ul az angol teliv�r vagy az arab teliv�r-, amelyek t�rzsk�nyve z�rt, �gy ma m�r csak az e fajta m�nesk�nyv�ben m�r szerepl� egyedek ut�dai tekinthet�k szint�n a fajt�ba tartoz�nak. A l�fajt�k m�sik r�sze azonban ma is nyitott t�rzsk�nyv�, azaz bizonyos egy�b fajt�kkal keresztezhet�, �gy jav�tva tulajdons�gaikat.

Az, hogy az egyes l�fajt�k jelleg�kben bizonyos t�pusba sorolhat�k, ink�bb jellemz�, mint az egyes fajt�k k�lleme, hiszen el�g csak N�metorsz�g k�l�nb�z� sportl�fajt�ira gondolnunk, els� r�n�z�sre szinte nem lehet k�l�nbs�get tenni mondjuk egy holsteini �s egy hannoveri sportl� k�z�tt. A modern l�fajt�k legt�bbje folyamatosan v�ltozik az aktu�lis k�vetelm�nyek, az ig�nybev�tel �s sokszor a divat szerint is, �gy nem csoda, ha n�h�ny �vtized alatt egy-egy fajta k�lleme �s tulajdons�gai jelent�s v�ltoz�son mennek �t.