Az erdei �llatt�l a sztyeppelak�ig.

Meglep� t�nyek

Gondoln�-e b�rki, hogy az orrszarv� �s a tap�r a l� k�zeli rokona? Pedig �gy van! 75 milli� �vvel ezel�tt �lt k�z�s �s�k, a kutya nagys�g� Condylarthrus. Neki m�g minden mancs�n �t ujj volt, nagyon kem�ny pataszer� k�rm�kkel. 60 milli� �vvel ezel�tt azonban kihalt. Akkor jelent meg a t�le sz�rmaz� Eohippus, ami a most �l� lovak �se.
Az Eohippus, a hajnalp�r lova k�llem�t az �szak-Amerik�ban tal�lt csontv�zak alapj�n tudt�k rekonstru�lni. 5 kg s�ly� �s 36 cm magas lehetett, teh�t m�retei egy r�k�hoz hasonl�tottak. Mells� l�bain n�gy, h�ts� l�bain h�rom ujjat tal�lhattunk, melyek vastag k�rm�kkel voltak ell�tva. A k�rnyezetnek is fontos szerepe volt a fejl�d�sben. �l�helye feltehet�leg a laza talaj� �serd�k �s v�zpartok lehettek. L�bujjai �s ujjp�rn�i alkalmasak voltak az iszapos �s mocsaras ter�leteken val� k�zleked�sre is. Fogazata szerint n�v�nyev� �letm�dot �lhetett.

Fuss az �leted�rt!

40-25 milli� �vvel ezel�tt �lt az Eohippus ut�da, a Mesohippus. Mivel a kisz�radt erd�k hely�t f�ves sztyepp�k �s puszt�k vett�k �t, csak azok a fajok maradhattak fenn, amelyek alkalmazkodni tudtak a megv�ltozott k�r�lm�nyekhez. Hozz� kellett szokniuk a kem�ny pusztai f�ldh�z, az �j t�pl�l�khoz �s ahhoz, hogy a ragadoz�k el�l mened�ket ny�jt� f�k elt�ntek, �gy csak a l�bukra hagyatkozhattak. L�bai ez�rt hosszabbak lettek �s m�r el�rte az 50 cm-es magass�got. A kem�ny talaj miatt m�r csak 3 ujj volt a l�bain, ez�ltal sokkal gyorsabban tudott futni. Hogy az �gakat, cserj�ket is meg tudja enni, fogazata, �llkapcsa is meger�s�d�tt.
A Mesohippus tov�bbfejl�d�tt v�ltozata, a Meryhippus sztyeppei �let�hez hozz�tartozott az is, hogy nem tudott elrejt�zni a ragadoz�k el�l. A biztons�got a m�nes jelentette. Ha felbukkant egy ragadoz�, akkor egy k�rbe h�z�dtak �ssze �gy, hogy a gyeng�bbek ker�ltek bel�lre, azok pedig, akik el�g er�sek voltak hozz�, er�s h�ts� l�bukkal v�dt�k magukat �s t�rsaikat a t�mad�t�l. De ha idej�ben �szrevett�k a t�mad�t, vill�mgyorsan elrohantak. (Ez a mai napig �gy van a vadon �l� lovakn�l is.)
A Meryhippus magass�ga m�r majdnem el�rte az egy m�tert. Hossz� l�bain elhelyezked� h�rom ujjb�l, m�r csak a k�z�ps� �rt a talajhoz. Nyaka hosszabb lett �s a szemei helyzete is megv�ltozott, hiszen a sztyeppe f�v�vel t�pl�lkozott, �s hogy k�rnyezet�t figyelhesse, fel kellett emelnie a fej�t. Az erdei lombokhoz k�pest a sztyeppe f�ve kem�ny �s r�g�s volt, ez�rt az �llkapcsa m�g jobban meger�s�d�tt, fogai a r�g�st�l elhaszn�l�dtak. A Meryhippus m�r nagyon hasonl�tott a most �l� lovakra.

Az �s

A l� k�zvetlen el�dj�nek, a Pliohippusnak m�r nagyj�b�l hasonl� ar�nyai voltak, mint a l�nak; magass�ga 120 cm volt �s 10 milli� �vvel ezel�tt j�tt l�tre. � volt az els� egyujj� pat�s, ez�rt els� l�ncszemnek sz�m�t a lovak fejl�d�s�ben a tud�sok szerint. Bel�le alakult ki a mai l�, az Equus caballus. Az akkor m�g l�tez� f�ldh�don �t �tjutott eredeti haz�j�b�l, Amerik�b�l Eur�zsi�ba. Ismeretlen okokb�l Amerik�ban kihalt, csak a h�d�t� spanyolokkal t�rt vissza. A muszt�ngok (az amerikai vadlovak), az elvadult spanyol lovak lesz�rmazottai. De vannak olyan kutat�k is, akik azon a v�lem�nyen vannak, hogy a l� eredeti �shaz�ja Afrika �s Eur�zsia.
A mai lovakhoz legk�zelebb �ll�, ma is �l� fajok a Przewalski lovak �s a tarp�n. Przewalski lovat utolj�ra a mongol sztyepp�n l�ttak az 50-es �vekben, de m�r ott is kihalt. 1901-ben, a hamburgi �llatkertben elkezdt�k szapor�tani, �gy ma m�r sz�mos �llatkertben megtal�lhat�ak. Sok Przewalski lovat azonban visszasz�ll�tanak eredeti �l�hely�kre is, a mong�liai G�bi-sivatagba.