Csik� sz�letik

A l� tizenegy h�napig tart� vemhess�g ut�n �ltal�ban egy j�l fejlett csik�t ellik. A kanc�k tavasszal p�rosodnak a cs�d�rrel, �gy az �jsz�l�tt csik�k is tavasszal j�nnek vil�gra, mikor b�s�ggel v�rja �ket a friss f�. A vemhess�g az�rt tart majd egy �vig, mivel a kanc�knak olyan csik�t (vagy nagyon ritk�n ikercsik�t) kell ellenie, amely gyakorlatilag azonnal l�p�st tud tartani a csapattal. Erre az�rt van sz�ks�g, mert a lovak a ny�lt f�ves puszt�khoz szoktak, ahol t�pl�l�kuk, a f� n�ha el�g ritk�san n�, �s a fiatal �llatok k�nnyen �ldozatul eshetnek a nagytest� ragadoz�knak (Afrik�ban pl. az oroszl�nnak). Sz�let�se ut�n egy �r�val a csik� m�r l�bra �ll, �s n�h�ny hetes kor�ban legelni kezd, noha anyja ak�r egyesztend�s kor�ig szoptathatja. Egy- �s n�gy�ves koruk k�z�tt a n�st�nyeket kancacsik�nak, a h�meket m�ncsik�nak nevezik. A vadon �l� lovakn�l a csik�k az �retts�g el�r�se ut�n elhagyj�k anyjuk csapat�t, �s saj�t csapatot alap�tanak.

�jsz�l�tt csik�

A kanca ell�s ut�n pihen egy p�r percet. A kiscsik�n m�g ott a magzatburok nagy r�sze, de n�h�ny r�g�ssal hamarosan elszak�tja a k�ld�kzsin�rt, amelyen kereszt�l t�pl�l�k�t kapta az anyam�hben.

A kanca �s a csik� els� tal�lkoz�sa

A kanca m�r l�bra �llt, �s most v�gignyalogatja a csik�t, hogy elt�vol�tsa a magzatburok maradv�nyait. Ez egyben a csik� l�gz�s�t, �s v�rkering�s�t is seg�ti.

Az els� kortyok

Amint a csik� fel tud �llni, r�gt�n megkeresi anyja h�ts� l�bai k�z�tt a csecsbimb�kat, majd szopni kezd. Az els� tej -a f�cstej (kolosztrum)- olyan anyagokat tartalmaz, amelyek el�seg�tik a csik� szervezet�nek v�dekez�s�t a betegs�gekkel szemben.

Lev�laszt�s

F�l �v eltelt�vel a csik�cska nem ig�nyli anyja tej�t, s fokozatosan lev�laszthat� a kanc�t�l. �t�ves korukra legt�bbj�k szinte teljesen kifejl�dik. Ha lovagolni akarunk rajtuk, vagy ig�sl�nak sz�njuk, fontos m�r kor�bban elkezdeni az idom�t�sukat. A versenylovaknak m�r egy �ves kor�ban kezdet�t veszi a tren�roz�s.