A vilg leggyorsabb lovai az angol telivrek, hiszen ezeket a lovakat vszzadokon t a gyorsasgra s a kimagasl llkpessgre tenysztettk. Mra az angol telivrek a galoppversenyek szinte egyeduralkod szerepli, nhny versenyflvrtl eltekintve – melyek szintn nagyrszt telivr sktl szrmaznak, de nem tiszta angol telivrek – egyetlen lfajta egyedei sem tudjk gyorsasgban felvenni a versenyt velk. seik a Nagy-Britanniban l kelta Galloway lovak, amelyek mr a rmai idkben hresek voltak gyorsasgukrl s kivl llkpessgkrl. A Galloway kanckat kezdetben ibriai, ksbb keleti mnekkel fedeztettk, de a mneken kvl ksbb kanckat is importltak, ezek kzl is leghresebb volt a negyven kancbl ll kirlyi mnes, a Royal Mares.
Az angol telivr fajta ltezst hivatalosan 1793-tl, az els General Stud Book megjelenstl szmthatjuk, br a hrom legjelentsebb alapr mn, Beerly’s Turk, Darley Arabian, Godolphin Arabian mg a XVII. Szzad vgn illetve a XVIII. Szzad elejn rkezett a szigetorszgba.
Az angol telivrek akkoriban persze nemcsak a lversenyplykon, hanem katonai szolglatban is szerepeltek. Az igazi ttrst az 1815-s waterlooi csata jelentette, ahol az angolok terepen kikpzett, gyors, fordulkony, finom lovai fnyes gyzelmet arattak a napleoni seregek nehezebb test, kzelharcra kikpzett spanyol lovai fltt. Ezzel megkezddtt az angol telivrnek, mint fajtanemestnek vilgraszl karrierje.
Napjainkban ezek a gyors lovak szerencsre nem a csatamezkn, hanem a lversenyplykon kamatoztathatjk tudsukat. A versenyplyrl lekerl telivrek egy rsze pedig ksbb a lovassportok klnfle gaiban – elssorban djugratsban s militaryban – versenyez tovbb.