�l�sk�d�k �s v�dekez�s ellen�k 

A tavasz bek�sz�nt�vel a rovarok, k�zt�k a l� k�ls� parazit�i is el�b�jnak. A j� id� megjelen�s�vel megn�vekednek az ezzel kapcsolatos gondok, amelyekkel a tavaszi kilovagl�sok alkalm�val, vagy a kar�mban, illetve az ist�ll�ban egyar�nt tal�lkozhatunk. De ha idej�ben felk�sz�l�nk, megakad�lyozhatjuk, hogy komolyabb bajt okozzanak.
Hasonl� a helyzet a k�l�nf�le bels� �l�sk�d�kkel is, amelyek m�g a k�ls� �l�sk�d�kn�l is nagyobb k�rokat okozhatnak a gazdaszervezetben, mivel a tulajdonos t�l k�s�n veszi �szre, ha baj van.

A k�l�nf�le �l�sk�d�ket k�t nagy csoportra osztjuk:
A bels� �l�sk�d�k: az �letszakaszaik egy r�sz�t a gazdaszervezeten bel�l t�ltik el, �s jelenl�t�kkel mindenk�ppen zavarj�k a gazda�llat megfelel� fejl�d�s�t. A bels� �l�sk�d�kkel fert�z�tt l� kond�ci�ja leromlik, a felvett takarm�nyt nem k�pes szervezet�ben a megszokott m�rt�kben hasznos�tani, lesov�nyodik. A "f�rges" l� gyakran k�lik�s t�netekkel is jelzi megbeteged�s�t.
Megfelel� gy�gyszeres kezel�ssel megel�zhetj�k a bels� �l�sk�d�k megteleped�s�t a szervezetben, illetve ha m�r megt�rt�nt a baj, akkor is van m�d a kezel�sre.
Ha a l�tulajdonosok betartj�k az ist�ll�- �s a legel�higi�nia alapvet� szab�lyait, valamint megfelel� rendszeress�ggel f�regtelen�tik lovaikat, cs�kkenthetj�k a megbeteged�s kock�zat�t.

K�ls� �l�sk�d�k: a legk�zismertebb r�p�l� rovarok, amelyek ott donganak a legt�bb ist�ll� �s legel� k�r�l, nemcsak zavarj�k a lovakat, hanem sz�mos fert�z� betegs�g terjeszt�i is lehetnek.
A sz�nyogok els�sorban a fert�z� kev�sv�r�s�g terjeszt�s�vel okozhatnak k�rokat. A fert�z� kev�sv�r�s�g ugyanis gy�gy�thatatlan betegs�g, amely ellen nem lehet v�dekezni vakcin�z�ssal, csak a l��llom�nyok sz�r�s�t lehet elv�gezni.
A legyek is sz�mos kellemetlens�get okozhatnak a lovaknak: a lovon l�v� sebekbe, s�r�l�sekbe lerakj�k pet�iket, illetve k�l�nf�le bakt�riumokat hordozva is elfert�zhetik azokat. A r�h�ss�g szerencs�re t�bbnyire elker�li a megfelel� higi�ni�s k�r�lm�nyek k�z�tt tartott, rendszeresen �polt �s egy�bk�nt is eg�szs�ges lovakat, �s csak a rossz tart�si k�r�lm�nyek k�z�tt l�v� lovakat t�madja meg. A viszket�s, gyakori vakar�dz�s azonban int� jel lehet, hogy m�gis r�h�ss�ggel van dolgunk. Az �l�sk�d�k els�sorban a s�r�ny �s a farok sz�rzet�be f�szkelik be magukat, ahol el�bb kis h�lyagocsk�k jelennek meg, b�rgyullad�s alakul ki, majd a sz�r kihullik. A r�h�ss�gben szenved� l� �tv�gytalan, lefogy.

Ma m�r sz�mtalan szer k�z�l v�laszthatunk, ak�r a megel�z�sr�l, ak�r a m�r kialakult fert�z�s megsz�ntet�s�r�l legyen is sz�. Azonban ahhoz, hogy a megfelel� szer mellett d�nts�nk, k�rj�k ki �llatorvos tan�cs�t, aki a megfelel� rendszeress�get is el��rja, amellyel val�ban hat�konny� tehetj�k a v�dekez�st.