1876 s 1879 kztt 56 versenyen indult, s kivtel nlkl mindegyiken llhatott a "dobog" legfels fokra. Persze, nem amolyan neve nincs versenyekrl van sz, hanem a legrangosabb viadalokrl, olyanokrl amelyeket Hannoverben, Bcsben, Prgban s Angliban rendeztek meg.
Plyjnak cscspontjt az 1878-as, 4000 mter hossz, angliai Goodwood-kupa jelentette.
Termszetesen, egy ilyen vilgsztr letrl rengeteg legenda szletik. gy Kincsem trtnete sem mindennapi. Mr szletse krl is kialakultak mendemondk, gy csak annyi bizonyos, hogy 1874-ben Tpiszentmrtonon ltta meg a napvilgot. Egyves korban Gdre kerlt, de nem szlltottk, mint a mai versenylovakat, hanem a ngy lbn tette meg a kt napig tart utat.
A vidk bsges legelinek ksznheten a kancacsik szpen nvekedett, s hamarosan meg is tette az els komolyabb lpseit az edzseken.
Lakhelye a gdi csrda volt, amely mr akkor is kzel tszz ve llt, s a mai napig is llnak a falai. lltlag az egyetlen plet, amely a trkk eltt plt, s falaiban rmai tglk is tallhatk. A csrda udvarn llt egy kt, amely azt a vizet adta, amelyet a pats ivott. Kincsem mg klfldi versenyei alkalmval is csak hazai vzzel volt hajland oltani szomjt, ppen ezrt mindig vele utazott egy tartlykocsi, friss magyar nedvel.
Kincsem egy ves korig nem volt az addigi tulajdonos istlljnak ke. ppen ezrt eladsra szntk msik t lval egyetemben. A msik t el is kelt, Kincsem azonban maradt, mert ht, szegny senkinek nem kellett.
Aztn kt ves korban mr egyre inkbb kezdett hasonltani a versenyz mamra, s Blaskovich Ern, a tulajdonos gy dnttt, megkezdi a l felksztst a versenyekre. lete legels versenyn, 1876-ban Berlinben megnyerte az 1000 mteres tvot. Innentl kezdve meg sem llt az angliai Goodwood-kupig.
A kupa elnyerse utn Anglibl renget jsgr, szakember, istlltulajdonos rkezett Gdre, hogy megcsodlja a Magyar Csodt. Gd ezzel a "lvilg" kzppontja lett. A kanca 1879-ben vonult vissza. Mg nyolc vig lt, majd 13 ves korban az rk "lmezkre" vgtzott. Emlkt a gdi Kincsem-emlkpark rzi.
AJÁNLOM AZ OLDALT
