A lovak frgessge sajnos mindennapos dolog. Szerencsre ma a piacon kaphat freghajtk szles sklja egyszerbb teszi a bels lskdk elleni vdekezst. Ugyanakkor van nhny szempont, amit rdemes tgondolni, amikor a frgek elleni „harcot” vvjuk.
A parazitk egy rsznl a l beleiben l frgek peti a l trgyjval rlnek ki a krnyezetbe. Kedvez nedvessg s hmrsklet hatsra fertz lrvkk fejldnek. Ezek az idjrstl fggen eltr ideig kpesek letben maradni. A lovak a legelssel juttatjk be a lrvkat a szervezetkbe, ahol az egsz folyamat kezddik ellrl.
A vdekezs legjobb mdja, ha a trgyt sszegyjtjk, ezzel megakadlyozzuk a petk kijutst a krnyezetbe.
A nagy hideg s a nagy meleg egyarnt puszttja a petket, ha mr kijutottak a szabadba, ez is lehet a vdekezs alapja. A legtbb istllban a komposztlssal ezt a mdszert kvetik. Ekkor olyan nagysg h termeldik, amely elpuszttja a lrvkat.
Az is j vdekezsi md, ha a legelt nem hasznljuk egy ideig, s ms llatfajokat legeltetnk a terleten. A lovak bels lskdinek dnt rsze fajra specifikus, nem fertz meg sem embert, sem tehenet, birkt, vagy akr kecskt.
A legel boronlsa is hatkony vdekezs, amit szraz idben, nyron kell vgezni, s a lovakat ezt kveten 2-3 ht mlva lehet visszaengedni a legelre.
Egyes lovak ellenllbbak a parazitkkal, szemben trsaiknl. Ennek genetikai okai vannak, de a lovak esetben nehz, mint tenysztsi szempont figyelembe venni.
Vannak rgi s jabb „csodaszerek" a frgek tvoltartsra (fokhagyma, dohny, algakivonatok, stb.), azonban ezek ellenrztt krlmnyek kztt nem voltak tesztelve, gy hatsuk sem egyrtelm.
A gygyszerek egyre jobbak, de kzben a parazitk is alkalmazkodnak, rezisztensekk vlhatnak. A rendszeres gygyszeres freghajts s a parazitk letciklust figyelembe vev stratgia kialaktsa nyjtja a leghatkonyabb s legmegfelelbb vdelmet lovaink szmra.