Tersk

A Tersk egy k�nny� h�tas fajta, mely az 1920-40-es �vek folyam�n alakult ki a Tersk �s Stavropol m�nesben. Az alap�t� fajta Strelets m�nekb�l (Tsilindr �s Tsenitel) �s Arab-Don, Strelets-Kabarda kanc�kb�l �llt. A kiindul� g�n�llom�ny limit�lt volt, az arab m�nek Koheilan IV, Marosh �s Nasim volt, akik a Tersk teny�szt�s�ben k�zrem�k�dtek. Kiv�lasztott�k a teny�szc�lt, mely egy er�s, olyan mint az Arab, de sokkal massz�vabb �s alkalmasabb. Strelets m�nekkel keresztezt�k �s kialakult az �j fajta.

A Tersk teljesen hasonl� az Arab fajt�hoz.

Jellemz� r� a k�nny� fej, egyenes arccal, sz�les homlok �s �llkapocs, k�zepesen hossz�, magasan illesztett nyak, kerek �s j�l izmolt far, m�ly �s sz�les t�rzs, hossz� �s lejt�s v�llak, hib�tlan �ll�s� tiszta l�bak, "v�kony s�r�ny �s farokkal". Sz�rke, pej �s aranygesztenye sz�nben tal�lhat� meg.

M�retek: M�nek - Marmagass�ga 160 cm, hevederm�ret 187 cm, sz�rk�rm�ret 19.9 cm. Kanc�k - 157, 182 �s 19.3. Eredm�nyes a k�l�nb�z� esem�nyeken, rendezv�neyeken, bele�rtve a d�jlovagl�st is. Sz�lesk�rben haszn�lj�k cirkuszokban. A fajta a k�vetkez� rekord eredm�nyeket �rte el: 1600 m - 1 perc 48 m�sodperc, 2400 m - 2 perc 46 m�sodperc, 3200 m - 3 perc 47 m�sodperc.

A Tersk lovaknak figyelemrem�lt� �ll�k�pess�ge van.

Szil�rd testfel�p�tessel rendelkezik �s eg�szs�ges. Hossz� �let� l�. �tlagos term�kenys�g: 70-75 �l� sz�let�s 100 kanc�n�l.

H�rom t�pusa l�tezik: az alap vagy eredeti, a keleti �s a neh�z. A Tersk lovat sz�lesk�rben haszn�lj�k m�s fajt�k jav�t�s�ra, ilyen p�ld�ul a Deliboz �s a Lokai.