Eredet�t tekintve a XVI. sz�zadra tehet�, melegv�r� fajta. N�metorsz�gb�l sz�rmazik, Marbach, W�rttemburg-b�l. Egy klasszikus n�met f�lv�r. Ami �rdekess�gnek tekinthet�, hogy ez a fajta a XIX. sz�zadra hatalmasra n�tte mag�t. T�bb mint 81 000 p�ld�ny volt bel�l�k.

T�bbf�le keresztez�ssel pr�b�lt�k megval�s�tani a nekik ide�lis lovat, pontosabban a teny�szc�lnak megfelel� lovat. T�bbek k�z�tt Arab l�val is pr�b�lkoztak k�l�nf�le helyi lovakkal keresztezni, illetve vittek bele Berber vonalt is, �s m�g magyar lovat is import�ltak a c�l �rdek�ben. A teny�szc�l folyton v�ltozott. V�g�l k�l�nb�z� keresztez�sekkel mivel el�gedetlenek voltak, a meghat�rozott c�l a katonal�, �s mez�gazdas�gi l� teny�szt�se. �gy pr�b�ltak keresztezni Anglo-normann fajt�t, Oldenburgival. V�g�l �gy d�nt�ttek, az Anglo-normann l� bev�lt. Ez lett az alapanyaga a W�rttembergi l�nak, mely f�k�nt a t�meget adta. V�g�l pr�b�ltak egy kis Holsteini vonalt belevinni a fajt�ba. De ez szint�n nem volt megfelel�. A legt�bb seg�ts�get, illetve a legnagyobb jav�t�st a fajt�n a Trakehneni adta, mely a szabadabb mozg�st, �s a magass�got �r�k�tette. �s, hogy a v�g�re pontot tegy�nk, v�g�l az alapvet� kialak�t� t�pust az Arab adta, mely ugyanakkor nemes�tette is a W�rttembergi lovat.

Nagy munkak�szs�g�, �s nagyon j� mozg�s� l�. Kem�ny �s hossz� �let�. Kiss� t�megesebb, mint m�s melegv�r� lovak, �vm�rete nagyobb, �m m�gis nagyobb szerepet kapott a h�task�nt val� haszn�lata. Feje nem t�l nagy, nyaka hossz�, a marban v�gz�d�. H�ta hossz�, �m a test ar�nyos. A far nagy terjedelm�, l�bai er�sek, eg�szs�gesek. Pat�i er�sek, iz�letei fejlettek.

Marmagass�ga 165-170, illetve enn�l magasabb is lehet.

Sz�ne lehet pej, s�t�tpej, illetve s�rga, de minden sz�nben megtal�lhat�, kiv�ve tark�ban.