Ez a melegv�r� l�, ha minden igaz a XIX. sz�zadban alakult ki. M�g ma is el�fordul f�lvad m�nes. Ezeket ink�bb a p�ni kateg�ri�ba sorolj�k. Egy�bk�nt a fajta Vesztf�li�hoz tartozik, pontosabban Vesztf�lia a teny�szk�rzete. A fajt�t tov�bb szerett�k volna teny�szteni n�met lovakkal, de ez a jellegen szinte semmit nem v�ltoztatott.

A teny�szt�s c�lja v�g�l 1826-ban d�lt el. A c�l pedig nemes m�nek teny�szt�se (angol f�lv�r, angol teliv�r). 1875 ut�n kimondottan munkalovat szerettek volna l�trehozni.

Ez pedig a XX. sz�zadra v�ltozott meg, amikor m�sok lettek az elv�r�sok. T�bb fajt�val pr�b�lt�k keresztezni, hogy a fajt�val sikereket �rhessenek el, illetve, hogy megkapj�k a v�rt eredm�nyt. Ezek a fajt�k t�bbek k�z�tt Anglo-norman, Kelet-fr�z, Hannoveri �s Oldenburgi l� volt. V�g�l a Hannoveri keresztez�s v�lt be igaz�n. A Vesztf�liai lovat nem igaz�n lehet a Hannoveri egy t�pus�nak nevezni, ugyanis a Vesztf�liai l�ba t�bb ar�nyban tal�lhat� meg Angol teliv�r vonal. Igazi modern sportl� a k�lsej�t tekintve. A Hannoverinek csaknem a hasonm�sa. Lend�letes mozg�s�, t�r�lel�, �s kiv�l� munkak�szs�g�. Ugr�sportban igen kedvelt.

Marmagass�ga 160 cm k�r�li, s�lya 500-550 kg.

Minden sz�nben megtal�lhat�, de a leggyakoribb a pej.