Yakut
A Yakut fajta Yakutia-ban keletkezett, akaratlan s termszetes szelekcival, kmletlen felttelekkel szak- s Kzp-Siberia-ban, Oroszorszgban.
sszehasonltva a lovakkal hasonlt a Mongolian-hoz az eredett tekintve is, br a Yakut nagyobb s jval masszvabb. Hrom Yakut tpus alakult ki: az szaki eredeti Yakut (a Middle Kolyma vagy Verkhoyansk l); a kissebb dli tpus amelyik nem keresztezdtt nemestett fajtkkal; a nagyobb dli tpus amelyet javtsokra is hasznltk a helyi Yakut fajtkhoz. Az utols tpus ltalnosan elterjedt Kzp-Yakutia tartomnyban, belertve Yakutsk, Namtsi, Orjonikidze, Megino-Kanglass s az Amga terletet, ahol get s nehz-igslknt hasznljk.
A Middle Kolyma rtkes l a leginkbb. Nagyobb a homogenitsa s mrete. A fej tipikusan durva, a nyak ers s kzparnyosan hossz, a marja nem magas, a ht szles s hossz, a far csapott, a szgy szles s mly, a lbak rvidek szold patkkal. A srny s a farok ds s hossz. A szr a testen nagyon ds; tlen 8 cm hosszt is tllpheti.
A Yakut szne ltalban pej, szrks-barna, szrke; nha deres vagy egrszrke. Az si lovaknak stt csk fut a htukon s tls cskok vannak a mells lbakon.
A stt cskos minta gyakran tallhat a lapockn is. Mrete a Middle Kolym mneknek: marmagassg 139 cm, a keresztezett testhosszsg 148 cm, szgymrete 173 cm, szrkrmret 19,7 cm; a kanck 137 cm, 145 cm, 171 cm s 18.1 cm. A kissebb dli tpusnl a mretek mneknl: 135 cm, 141 cm, 163 cm s 18.4 cm, a kancknl 132 cm, 138 cm, 158 cm s 17.2 cm.
A nagyobb dli tpus, belertve a helyi Suntar, Megezh s Olekminsk varicikat. Mozgsuk mutats getsben s a cseklyebb mretben, igs vr. Mretei: mneknl 141 cm, 149 cm, 182 cm s 18.4 cm; kancknl 136 cm, 150 cm, 176 cm s 18.4 cm. Tekintve, hogy kicsit magasabbak s hosszabbak, tlagosan 450 kg krliek, egybknt 430-470 kg kztt mozog a slyuk.
A Yakut j hstermel, a 6 hnapos levgott llat slya 105 kg, 2,5 ves lbl 165 kg hst nyernek, a felntt pldnyokbl pedig 228 kg-ot tudnak nyerni. Magas a tejhozama, gy ezt is rdemes megjegyezni.
A kanck kpesek 1200-1600 kg tejet adni 6 hnap laktcis id alatt.
AJÁNLOM AZ OLDALT
